Gyermekgondozási díj (gyed)

-

2016.01.01

A gyermekgondozási díj az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai keretében, a   gyermekvállalás támogatására nyújtott pénzbeli ellátás. A gyermekgondozási díj nem szociális juttatás, biztosítási jogviszony , illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony alapján járó pénzbeli ellátás, amely nem azonos az alanyi jogon igénybe vehető gyermekgondozást segítő ellátással [korábban gyermekgondozási segély (gyes)] elnevezésű ellátással. 

 

Tartalom:

Ki jogosult gyermekgondozási díjra?

Mennyi időre jár a gyermekgondozási díj?
Mennyi a gyermekgondozási díj összege?
Hogyan kell igényelni a gyermekgondozási díjat?

Mit kell tenni a foglalkoztatónak az átvett kérelemmel?

Visszamenőlegesen is igényelhető-e a gyermekgondozási díj? 

Mennyi idő alatt bírálják el a gyed igényt?
Szükséges-e választani az ellátások között?
Hogyan történik a gyermekgondozási díj (előleg) folyósítása?

Befolyásolja-e a gyed összegét, ha az adóhatóság felé bevallott jövedelemadatokban utólag módosítás történik?

Mit lehet tenni, ha a gyermekgondozási díj iránti kérelem ügyében hozott döntéssel nem értek egyet?

Lehet-e a gyermekgondozási díj folyósítása mellett munkát végezni?

Mit kell tenni, ha az adataimban változás következik be?

Kaphatok-e gyermekgondozási díjat, ha a folyósításához szükséges biztosítási idővel nem rendelkezem?

Nyomtatványok

Jogszabályok 



Ki jogosult a gyermekgondozási díjra?

I. Biztosítási jogviszony alapján gyed-re jogosultság

Gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő:

  • biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

  • biztosított szülő (pl. apa, örökbefogadó szülő), ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

  • csecsemőgondozási díjra jogosult szülő, akinek a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és a szülést (igénylést) megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.
A gyermekgondozási díjra való jogosultság tekintetében szülőnek minősül: 

A vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, és a gyám, továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

A gyermekgondozási díjra való jogosultság vizsgálata során a nevelt gyermekre tekintettel nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő, azonban saját, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke után jogosult lehet az ellátásra.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő számítása:

Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani: 

  • a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletekben foglaltak alapján a Magyarországon szerzett biztosításban töltött időhöz hozzá kell számítani a szülést/igénylést megelőző két éven belül EGT-tagállamban szerzett és leigazolt biztosításban töltött időt is.

  • a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz folyósításának idejét,

  • a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot, 

  • rehabilitációs járadék és rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a szülőnek a gyermekgondozási díj,

  • Változás 2016. január 1-jétjől a gyermekgondozási díj mellett időkorlátozás nélkül lehet keresőtevékenységet folytatni.

  • ha egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (nem vonatkozik ez a kizáró ok arra, aki táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási támogatást, álláskeresési járadékot vagy álláskeresési segélyt, vállalkozói- vagy munkanélküli járadékot, álláskeresést ösztönző juttatást kap, illetve ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül, és a csecsemőgondozási díjra vagy gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett).
  • ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyeletben) helyezték el, kivéve ha a a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést,

  • ha a gyermeket ideiglenes hatállyal a jogosult háztartásából elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
  • a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti,
  • 2015. december 31-ig hatályos szabályozás szerint ha a gyermekgondozási díjra való jogosultság első alkalommal a gyermek egy éves kora után kerül megállapításra, akkor az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az igénylő a gyermekre tekintettel csecsemőgondozási díjat/terhességi-gyermekágyi segélyt vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal. Ezen szabályt a 2015. december 31-ét követően megállapított gyermekgondozási díj esetén kell alkalmazni.

Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

 

II. Hallgatói jogviszony alapján gyed-re jogosultság (diplomás gyed)

2014. január 1-jétől kiegészült a gyermekgondozási díjra jogosultak köre a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóival. Ők a 2013. december 31-ét követően született gyermekük után az úgynevezett „diplomás gyed”-re lehetnek jogosultak.

Diplomás gyed-re az a 2013. december 31-ét követően született gyermek édesanyja (szülő nő) jogosult, aki az alábbi 1.-6. pontokban felsorolt valamennyi feltételnek megfelel:

1. a fent leírt általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult, (például, mert nem biztosított, vagy biztosított, de a biztosítási jogviszonya alapján nem jogosult a gyermekgondozási díjra, mert a szülést megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel),

2. a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni.

3. a gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,

4. a gyermeket saját háztartásában neveli,

5. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és

6. a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

A vér szerinti apa diplomás gyed-re való jogosultsága (kizárólag a 2013. december 31-ét követően született gyermek után):

A diplomás gyed-re a fentiekben leírt feltételeknek (mind a hat feltételnek meg kell felelnie a vér szerinti apának) megfelelő vér szerinti apa akkor jogosult, ha a szülő nő meghal, vagy a szülő nő a 2.-6. pontokban foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és az anya az általános szabályok szerint sem jogosult gyermekgondozási díjra.

Aktív félév, az a félév, amely alatt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) hatálya alá tartozó felsőoktatási intézménnyel létesített hallgatói jogviszonya az Nftv. 45. §-a szerint nem szünetel.

2016. január 1-jétől, a jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a diplomás gyed, ha a gyermek születését követő 169. napot megelőzően bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat. Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi-jövedelemadó mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

 

Mennyi időre jár a gyed?

1. Biztosítási jogviszony alapján (általános szabályok szerint) megállapított gyermekgondozási díj időtartama: 

- ha a gyermek utána szülő 2016. január 1-jét megelőzően válik jogosulttá gyermekgondozási díjra:

A gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól

  • a gyermeket szülő anya által igénybe vett gyed esetében a szülést

  • a szülő anyától eltérő más jogosult által igénybe vett gyed esetén a jogosultság kezdetét

megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. 

- ha a gyermek után a szülő 2015. december 31-ét követően válik jogosulttá gyermekgondozási díjra:

A  gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

 

2. Ikergyermekek után járó gyermekgondozási díj időtartama:

A 2013. december 31-ét követően született ikergyermekek esetén a gyed folyósításának időtartama a fentiek szerint megállapított időtartam lejártát követően további egy évvel meghosszabbodik. 

3. Hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj időtartama: 

Az úgynevezett „diplomás gyed” a gyermek születésének napjától a gyermek 1 éves koráig jár.

4. Ha gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt a gyermek meghal:

- Az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra az elhalálozást követő hónap első napjáig, akkor az elhalálozást követő 16. naptól nem jár a gyermekgondozási díj.

- Ikergyermekek esetében,

  • ha valamelyik gyermek az 1. pontban meghatározott időtartamon belül elhalálozik - azonos várandósságból egynél több testvér hiányában -, a gyermekgondozási díj az általános szabályok szerint, az 1. pontban meghatározott időtartam végéig, legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
  • ha valamelyik gyermek az 1. pontban meghatározott időtartamot követő 1 éven belül meghal - azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában -, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól nem jár a gyermekgondozási díj.

Mennyi a gyermekgondozási díj összege? 

I. A biztosítási jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj összege 

A gyermekgondozási díj összegének megállapítása során a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló (illetve a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt megszűnt) biztosítási jogviszonyban a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni


A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelem meghatározása

A gyermekgondozási díj összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában rendelkezik-e a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.

A gyermekgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. A táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, és a gyermekgondozást segítő ellátás (korábban gyermekgondozási segély) összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetni, így ezen ellátások összegét a gyermekgondozási díj összegének megállapítása során nem lehet figyelembe venni.

 

I.1. A 2015. január 01. napjától 2015. június 30. napjáig hatályos jogszabályok alapján a gyermekgondozási díj megállapítása

(ha az igénylő a gyermekgondozási díjra 2015. január 01. napjától 2015. június 30. napjáig tartó időtartam alatt szerez jogosultságot)

1. Amennyiben az igénylő, a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az igénylőnek az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosítási jogviszonya.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a gyermekgondozási díj alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosítási idővel.

  • HA IGEN: Akkor a gyermekgondozási alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
  • HA NEM: Akkor a gyermekgondozási díjat a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.

A tényleges jövedelmet ebben az esetben is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban elért jövedelemből kell megállapítani.

4. Ha az igénylőnek a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.

Ezen szabály kizárólag akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem alapján került megállapításra (azaz az utolsóként folyósított ellátás összegének megállapítása során nem került beszámításra a 2013. július 14-én hatályos jogszabályi előírások alapján a megszűnt biztosítási jogviszonyban elért jövedelem).

 

I.2 A 2015. július 01. napjától hatályos jogszabályok alapján a gyermekgondozási díj alapjának megállapítása

(ezen számítási módot abban az esetben kell alkalmazni, ha az igénylő gyermekgondozási díjra 2015. június 30. napját követően válik jogosulttá)

1. Amennyiben az igénylő, a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az igénylőnek az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosítási jogviszonya.

3. Amennyiben az 1. pontban meghatározott időtartam alatt az igénylő sem 180 napi sem 120 napi figyelembe vehető jövedelemmel nem rendelkezik, azonban van a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 nap – Tbj. 5. § szerinti –  folyamatos biztosításban töltött ideje, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

4. Ha az igénylőnek az 1. 2. és 3. pontban leírtak szerint nem lehet megállapítani az ellátás összegét, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része, kivéve, ha a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.

A 3. és 4. pontban hivatkozott, legalább 30 napnyi tényleges jövedelmet is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban lehet figyelembe venni.

5. Abban az esetben ha az igénylőnek gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozást segítő ellátás/gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül újabb gyermeke születik, akkor az újabb gyermek után járó, 1., 2., 3. vagy 4. pontban foglaltak szerint számított gyermekgondozási díj naptári napi alapját össze kell hasonlítani a gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj/terhességi-gyermekágyi segély naptári napi alapjával, és minden esetben a kedvezőbb naptári napi alap figyelembevételével kell az újabb gyermek jogán járó gyermekgondozási díjat folyósítani.

Ezen szabály kizárólag akkor alkalmazható, ha az előző gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj/terhességi-gyermekágyi segély alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem alapján került megállapításra.

A fennálló biztosítási jogviszony alatt a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt megszűnt biztosítási jogviszonyt is érteni kell!

 

I.3. FONTOS, hogy a 2015. január 1-jét megelőzően született gyermekekre tekintettel igényelt gyed esetén, ha az igénylő a gyed-re 2014. december 31-ét követően szerez jogosultságot, az ellátás összegét a 2013. július 14-én hatályos és az ellátásra való jogosultság kezdő napján hatályos jogszabályok szerint is ki kell számolni, és az igénylő számára minden esetben a kedvezőbb összeget kell folyósítani. Mindez azt jelenti, hogy a 2014. december 31. napját követően kezdődő gyed-re való jogosultság esetében, ha az ellátást 2015. január 01-jét megelőzően született gyermek után igénylik, akkor a megállapított ellátás összege nem lehet alacsonyabb, mintha azt a 2013. július 14-én hatályos szabályok alapján állapították volna meg.

A 2013. július 14-én hatályos jogszabályok alapján a gyermekgondozási díj alapjának megállapítása

A 2013. július 14-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a gyermekgondozási díj összegének megállapítása során a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó, a figyelembe vehető időtartamra vonatkozó pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet is be kell számítani.

  1. Ha az igénylőnek a gyed-re való jogosultság kezdő napját megelőző naptári évben van legalább 180 napi figyelembe vehető jövedelme, akkor az ellátás naptári napi alapját ezen naptári évben elért járulékalapot képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.
  2. Ha az igénylőnek a gyed jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző évben nincs 180 naptári napi jövedelme, akkor a gyed-re való jogosultság kezdő napját megelőző naptól visszafelé – maximum a jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig – számított 180 napi jövedelem átlaga alapulvételével kell a gyed összegét kiszámítani, ha a biztosítási idő folyamatos.
  3. Ha az igénylőnek a gyed jogosultság kezdő napját megelőző évben, illetve azt közvetlenül megelőzően sincs 180 napi jövedelme, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lesz a gyed alapja, kivéve ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a gyed alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.
  4. Ha az igénylőnek a gyed jogosultság kezdőnapját megelőző évben, illetve azt közvetlenül megelőzően azért nincs 180 napi jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyed-ben részesült, a gyed összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, feltéve, hogy az kedvezőbb, mint a minimálbér.

A szerződés szerinti jövedelem meghatározása:

  • a betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra jutó része,
  • egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság időtartamára járó távolléti díj,
  • az egyéni és társas vállalkozók esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese, 
  • álláskeresési támogatásban vagy vállalkozói járadékban részesülők esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,
  • mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér
  • a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló, szerződésben meghatározott díj.

Ugyanazon igénylő részére ugyanazon gyermek jogán benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmét ismételten elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díj a jogosultság fennállásának teljes időtartama alatt az ellátás megállapításkor hatályos szabályok alapján meghatározott összegben jár, a jogosultság fennállása alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.

A folyamatos biztosítási idő megszakadása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni a gyed összegének megállapítása során. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély/csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj – kivéve a hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj –, a gyermekgondozást segítő ellátás/gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.


A gyed mértéke

A gyed a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér (2016-ban 111.000,-Ft) kétszeresének 70 százaléka lehet.

Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2016. évi felső határa havi bruttó 155.400,- Ft.

A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjak összegét minden évben január 15-éig az azt folyósító szerv – külön kérelem nélkül – felülvizsgálja, és a január 1-jei időponttól a tárgyévre érvényes felső határ figyelembevételével a módosított összeget folyósítja.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyed-re, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát.

Amennyiben a szülő egyidejűleg több (különböző korú) gyermek után jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a gyermekgondozási díj maximális összege gyermekenként a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

II. A hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj összege (diplomás gyed összege)

A diplomás gyed havi összege:

  • a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2016-ban: 111.000,-Ft) 70 %-a,

  • a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum (2016-ban: 129.000,-Ft) 70 %-a.

Ha a diplomás gyed-re jogosult személy a gyermek születésekor biztosított, és

1. Amennyiben az igénylő, a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az igénylőnek az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosítási jogviszonya.

3. Ha a biztosítottnak a jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva nincs legalább 120 naptári napi jövedelme, az ellátás naptári napi alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani, kivéve, ha a biztosított tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, ekkor a tényleges, illetve a szerződés szerinti jövedelem alapulvételével kell a gyermekgondozási összegét megállapítani.

Az 1.-3. pontokban leírtak szerint megállapított gyermekgondozási díj összege nem lehet kevesebb a minimálbér, illetve a garantált bérminimum alapján megállapított összegnél, valamint nem lehet magasabb a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál (havonta).

A diplomás gyed összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni és a tárgyévre érvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

Adó- és járulékfizetési kötelezettség a gyermekgondozási díj után

A folyósító szerv köteles a gyermekgondozási díj összegéből - az ellátásra jogosult adó- és járulékkedvezményről szóló nyilatkozatában foglaltak figyelembevételével - a személyi jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tag esetén a magánnyugdíjpénztári tagdíjat levonni.

A családi kedvezmény (adó- és járulékkedvezmény) érvényesítéséhez az „Adóelőleg-nyilatkozat 2016. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni és a gyed-et folyósító szervhez benyújtani.

Az ellátást folyósító szerv kérelemre tájékoztatást nyújt a gyermekgondozási díj összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.


Hogyan kell igényelni a gyermekgondozási díjat?

I. Biztosítási jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása 

A gyermekgondozási díj iránti kérelmet írásban „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” GYED. 1. elnevezésű nyomtatványon két példányban a foglalkoztatónál kell benyújtani.

A gyermekgondozási díj iránti kérelem a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is benyújtható a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez" elnevezésű nyomtatványon.

A gyermekgondozási díj iránti kérelmet abban az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha a kérelmező a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat.

A biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) gyermekgondozási díj iránti kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” (KPE160/A) elnevezésű nyomtatványt (ún. Tb. kiskönyv) is mellékelni kell.

Az álláskeresési támogatásban részesülő a támogatást folyósító munkaügyi központnál nyújthatja be az ellátás iránti kérelmét.

Az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint az önfoglalkoztató a székhelye, lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi, illetve megyei kormányhivatalhoz (továbbiakban: kormányhivatal) írásban nyújthatja be a kérelmét, az "Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez" elnevezésű elektronikus nyomtatványon. 

Kérjük, adja meg székhelye irányítószámát, hogy megtudja, Önnek melyik kormányhivatalnál kell benyújtani kérelmét:

A gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásával együtt a következő igazolásokat is be kell nyújtani, illetve be kell mutatni:

  • a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermekre vonatkozóan más személy igényli, mint aki részére a csecsemőgondozási díjat/terhességi-gyermekágyi segélyt megállapították,

  • örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermeket örökbe fogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbe fogadási eljárás megindításáról szóló igazolást,

  • családbafogadó gyám esetén gyámkirendelésről szóló határozatot,

  • magánnyugdíjpénztár tag esetén a záradékkal ellátott magánnyugdíjpénztári belépési nyilatkozatot,

  • a biztosítás megszűnését követően benyújtott gyed kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (ún. Tb. kiskönyvet) is mellékelni kell,

  • aki 2015. január 01-jét megelőzően született gyermekére tekintettel igényel gyed-et, annak a kérelméhez csatolni kell az ellátás igénylését megelőző év első napjától az igénylés napjáig terjedő időtartam vonatkozásában, a korábbi foglalkoztatók által kiállított "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványt. (OEP-B/1., OEP-B/2.)

 

II. Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása

Az igénylő a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét az OEP által rendszeresített és az OEP honlapján közzétett „IGÉNYBEJELENTÉS Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be.

A vér szerinti apa, valamint a szülés napján nem biztosított szülő nő a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújthatja be. Kérjük, adja meg lakóhelyének irányítószámát, hogy megtudja, Önnek melyik kormányhivatalnál kell benyújtania kérelmét:

Ha a szülő nő a szülés napján biztosított, akkor a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét a foglalkoztatójához kell benyújtani.

Az igénybejelentéssel egyidejűleg a következő okmányokat kell bemutatni, benyújtani:

  • a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,

  • a felsőoktatási intézmény által kiállított „Igazolás aktív hallgatói jogviszonyról gyermekgondozási díj igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt,

  • valamint, ha az igénylő az EGT tagállam állampolgára, akkor a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági igazolvány másolatát.

  • amennyiben a vér szerinti apa a szülő nő halála miatt igényli az ellátást, mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.


Mit kell tennie a foglalkoztatónak az átvett kérelemmel?

Ha a foglalkoztatónál nincs kifizetőhely

A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, a gyermekgondozási díj iránti kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás” elnevezésű nyomtatványt állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt, öt napon belül megküldi a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

A foglalkoztató a gyermekgondozási díj iránti kérelmet kizárólag az OEP honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és állíthatja elő (Általános Nyomtatványkitöltő Program – ÁNYK). A kérelem kinyomtatva és aláírva személyesen vagy postai úton nyújtható be, vagy regisztrációt követően elektronikus úton - ügyfélkapun keresztül - küldhető meg a kormányhivatalhoz. Ahhoz, hogy a foglalkoztató a gyermekgondozási díj iránti igényt ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton tudja benyújtani, szükséges, hogy a kormányhivatalnál regisztráltassa magát.

Elektronikus kapcsolattartás estén a gyermekgondozási díj igényérvényesítése során szükséges igazolásokat papíralapú digitalizált dokumentumként kell csatolni az elektronikus űrlaphoz azzal, hogy a papíralapú digitalizált dokumentumon, az elektronizált űrlapon, illetve a papíralapú eredeti igazoláson lévő adatok egyezőségéért a foglalkoztató, ennek hiányában az igénylő felel.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az elektronikus kapcsolattartás választása esetén sem lehet papíralapú digitalizált dokumentumként az elektronikus űrlaphoz csatolni a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” és az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványokat.

Ha a foglalkoztatónál van kifizetőhely

Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely működik, a foglalkoztató a gyermekgondozási díj iránti kérelem elbírálásához a biztosított által benyújtott igazolásokat öt napon belül a kifizetőhely részére megküldi. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló, több biztosítással járó jogviszonyból igényel gyermekgondozási díjat, akkor a gyermekgondozási díj iránti kérelem elbírálásához a társadalombiztosítási kifizetőhelynek is „Foglalkoztatói igazolás”-t kell kiállítania, melyet a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt 5 napon belül a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell továbbítania.

 

Visszamenőlegesen is igényelhető-e a gyed?

A gyermekgondozási díjat az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani, és folyósítani a jogosultsági feltételek fennállása esetén.

Az ellátások közötti választás szabályairól részletesen itt olvashat.

 

Mennyi idő alatt bírálják el a gyed igényt? 

A kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kormányhivatalhoz (kifizetőhelyhez) történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve hogy a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető, egyéb esetben 21 nap. 

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő nem számít be az ügyintézési határidőbe.

Az igénybejelentés napja

Az igénybejelentés napja az a nap, amikor a kérelmet benyújtották, illetve átvették. Ha a kérelmet posta útján terjesztették elő, az igénybejelentés napjának a kérelem postára adásának igazolt napját kell tekinteni.

Ha a gyed iránti kérelem a szülési szabadság, vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására nyitva álló határidő a szülési szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követően kezdődik.

 

Hogyan történik a gyermekgondozási díj (előleg) folyósítása?

Biztosítási jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj esetében:

 A gyermekgondozási díj iránti kérelmet:

  • a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, [a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához tartozó munkáltatói kör esetén a Magyar Államkincstár,]

  • egyéb esetben a foglalkoztató (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) székhelye szerint illetékes kormányhivatal

bírálja el és folyósítja az ellátást.

Aki egyidejűleg fennálló, több biztosítással járó jogviszonyból igényel gyed-et, a kérelmet a kormányhivatal bírálja el és folyósítja az ellátást, abban az esetben is, ha a foglalkoztatók valamelyikénél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

Annak érdekében, hogy megtudja, melyik kormányhivatal bírálja el a kérelmét, illetve folyósítja a gyermekgondozási díjat, kérem, adja meg a foglalkoztatója székhelye irányítószámát:

A hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj esetében: 

A gyermekgondozási díj iránti kérelmet: 

  • ha a szülő nő biztosított, és a foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor a kifizetőhely

  • ha a szülő nő biztosított, és a foglalkoztatója nem kifizetőhely, akkor a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal

  • ha a szülő nő nem biztosított, akkor a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal

  • ha a vér szerinti apa igényli az ellátást – függetlenül attól, hogy biztosított-e vagy sem – a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal

bírálja el, és folyósítja az ellátást.

A bedolgozó részére gyermekgondozási díjat nem lehet folyósítani addig, amíg a feldolgozásra átvett anyagot vissza nem adta. 

A gyed megállapításakor a társadalombiztosítási kifizetőhely, illetve a kormányhivatal határozat formájában értesíti az igénylőt, hogy mely időtartamra, és mekkora naptári napi összegben jogosult gyed-re.

 

Előleg megállapítása, folyósítása

Amennyiben a gyermekgondozási díjra való jogosultság megállapításra kerül, azonban az ellátás összege 21 napon belül azért nem határozható meg, mert a biztosított jövedelméről a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallás nem került benyújtásra, az igénylő részére a rendelkezésre álló adatok alapján, a folyósító szerv előleget állapít meg. Az előlegről szóló végzés meghozatalát követő egy éven belül – a rendelkezésre álló adatok alapján – meg kell hozni a gyedről szóló érdemi döntést (határozatot a gyedre való jogosultság időtartamáról és az ellátás összegéről). A gyed összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani.

Amennyiben az igénylő a gyermekgondozási díj iránti kérelmét visszavonja, a folyósított előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

Amennyiben az ellátást folyósító szerv az előleg folyósítását követően megállapítja, hogy az igénylő gyermekgondozási díjra nem jogosult, az igénylő köteles a folyósított előleget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni.

Amennyiben az előleg folyósítását követően az ellátást folyósító szerv megállapítja, hogy az igénylő részére a gyermekgondozási díj a folyósított előleg összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül visszafizetni. 

 

A gyermekgondozási díj kifizetése

A gyermekgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani, a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon.

Lehetőség van írásban a gyed folyósításának szüneteltetését is kérni, ebben az esetében az ellátást folyósító szervnek a szüneteltetésről nem kell határozatot hozni, a szünetelést követően a korábban megállapított összegben, és a korábban meghatározott időpontig lehet tovább folyósítani az ellátást.

Az esedékessé vált és fel nem vett gyed-et az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

A határidő lejártát követően kifizetett ellátások esetén a késedelembe esett kormányhivatal, vagy társadalombiztosítási kifizetőhely kamatot köteles fizetni a gyedre jogosult részére (nem kell megfizetni a kamatot a folyósított előleg összege után, illetve ha a kamat összege nem haladja meg az 1.000,- Ft-ot). A késedelemre fizetett kamat mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. 

A gyed-re jogosult halála esetén a fel nem vett ellátás folyósítása

A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője vagy a testvére kérheti, az erre szolgáló „Nyilatkozat a kérelmező halála miatt fel nem vett ellátásról” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével. A kérelmet a jogosult halála napjától egy évig lehet benyújtani. 

Ez a felsorolás a jogosultak egymás utáni sorrendjét is jelenti. Ha azonban az elhunytnak nincs olyan rokona, aki ebben a felsorolásban szerepel, akkor az örökös veheti fel az ellátást a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül. 

 

Befolyásolja-e a gyed összegét, ha az adóhatóság felé bevallott jövedelemadatokban utólag módosítás történik?

Ha az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett időszakra vonatkozóan –  a jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül – az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek a jövedelemadatok, akkor ezen módosított jövedelemadatok alapján a gyed összegét újra el kell bírálni. Az ismételt elbírálás során az ellátást folyósító szerv a korábbi döntését – legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül – módosíthatja, vagy visszavonhatja.

Amennyiben megállapításra kerül, hogy az igénylő azért vett fel jogalap nélkül gyermekgondozási díjat, mert a korábban bevallott jövedelemadatai az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles az igénylő azt visszafizetni.

 

Mit lehet tenni, ha a gyermekgondozási díj iránti kérelem ügyében hozott döntéssel nem értek egyet?

Amennyiben nem ért egyet a kérelme elbírálásával (pl. a megállapított összeggel, a jogosultság időtartamával), akkor a gyermekgondozási díj ügyében hozott döntés ellen, a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül lehetősége van fellebbezést benyújtani az ellátást folyósító szervhez.

A jogorvoslati lehetőségekről bővebben itt olvashat.

 

Lehet-e a gyermekgondozási díj folyósítása mellett munkát végezni?

A szülő 2016. január 1-jétől a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhet munkát.

2016. január 1-jétől az úgynevezett diplomás gyed folyósítása mellett, az ellátás folyósításának 169. napjától lehet korlátlan időtartamban keresőtevékenységet folytatni.

Ha a szülő (2015. december 31-ét követően) szeretne visszamenni, vagy akár más munkáltatónál dolgozni a gyermekgondozási díj folyósítása mellett, akkor a munkába állását nem kell bejelenteni a gyermekgondozási díjat folyósító szervnek, csak a munkáltatót kell tájékoztatni, hogy a munkavégzés mellett gyermekgondozási díjban részesül. A gyed folyósításban ez nem okoz változást.

Gyermekgondozási díj továbbfolyósítása munkavégzés mellett

Abban az esetben, ha a szülő a 2015. december 31. napjáig hatályos jogszabályi előírások alapján a gyermeke első életévének betöltését megelőzően, a munkába állása miatt lemondott a gyermekgondozási díj folyósításáról, 2016. január 01. napjától - függetlenül attól, hogy a gyermek betöltötte-e az első életévét - a munkavégzés mellett a gyermekgondozási díjra való jogosultság még hátralévő időtartamára írásban kérheti az ellátás továbbfolyósítását.

A gyermekgondozási díjat a jogosultsági időből még hátralevő időtartamra, a korábban megállapított összegben lehet továbbfolyósítani. 

A gyermekgondozási díj továbbfolyósítását írásban kell kérni, automatikusan nem kerül továbbfolyósításra az ellátás. Ezen kérelmet a „Kérelem gyermekgondozási díj továbbfolyósítására” elnevezésű nyomtatványon is be lehet nyújtani.

A továbbfolyósítás iránti kérelmet ahhoz a folyósító szervhez kell benyújtani, ahol – a folyósítás szünetelését megelőzően – legutoljára folyósították a gyed-et, azaz vagy a kormányhivatalhoz, vagy a foglalkoztatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez.

Ha a szülő időközben munkáltatót váltott, és a jelenlegi foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, akkor a kérelmét a jelenlegi foglalkoztatójánál lévő kifizetőhelyhez kell benyújtania. Abban az esetben, ha a jelenlegi munkáltatójánál nem működik kifizetőhely, a kérelmét a jelenlegi munkáltatója székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani.

Amennyiben a szülőnek rendelkezésére áll, a kérelemhez csatolni kell:

  • a gyermekgondozási díj megállapításáról szóló határozat másolatát.
  • a gyermekgondozási segély folyósításának megszüntetéséről szóló határozat másolatát.

 

Mit kell tenni, ha az adataimban változás következik be?

Az ellátásban részesülő szülő köteles 15 napon belül minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni a kormányhivatalnak, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 10.000,- Ft-tól 100.000,- Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.

Amennyiben az ellátásra jogosult körülményeiben olyan változás következik be, amely alapján már nem járna az ellátás, azt 8 napon belül kell bejelenteni az ellátást folyósító kifizetőhelynek, vagy kormányhivatalnak.

Ha a biztosított részére az ellátást a kormányhivatal folyósítja és a biztosítási jogviszony az ellátás folyósításának időtartama alatt megszűnik, a foglalkoztató köteles haladéktalanul értesíteni a kormányhivatalt a jogviszony megszűnésének időpontjáról.

 

Kaphatok-e gyermekgondozási díjat, ha a folyósításához szükséges biztosítási idővel nem rendelkezem?

Abban az esetben, ha a biztosított szülő nem rendelkezik a gyed folyósításához szükséges biztosítási idővel, a társadalmi szolidaritás elve alapján a kormányhivatalnak lehetősége van arra, hogy meghatározott jogszabályi és költségvetési keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően megállapítsa a gyed-re való jogosultságot annak is, aki arra nem lenne jogosult. A kormányhivatal e jogköre arra az esetre vonatkozik, ha a biztosítottnak minősülő szülő gyed ellátásra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. 

Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj (diplomás gyed) vonatkozásában méltányosság gyakorlására nincs lehetőség.

A méltányosságból engedélyezhető gyermekgondozási díj szabályairól itt olvashat.

 

Nyomtatványok:

 

Jogszabályok: